1. Mi a biomassza?
2. Mit nevezünk megújuló energiaforrásnak?
3. Mire használunk energiát épületeinkben?
4. Miért jobb pellettel fűteni?
5. Mit használnak fűtésre tőlünk nyugatra?
6. Mivel jár a pellet alapú fűtési rendszer kialakítása?
7. Miért fontos, hogy megfelelő minőségű pelletet használjunk?
8. Tényleg olcsóbb a megújuló energia?
9. Miben segít Önnek a Pannon Pellet Kft?
10. Miért gazdaságos megoldás a pellettüzelésre való átállás gázzal és hagyományos hasábfa-tüzeléssel
11. Mennyi pelletre van szükség egy fűtési szezonban, egy átlagos házban, s mindez mibe kerül?
12. Milyen biztonságtechnikai elemeket tartalmaz a készülék?
13. Hogyan szabályozza magát a készülék?
14. Hogyan gyújt be a készülék?
15. Mi történik áramszünet esetén?
16. Hasábfával üzemel-e a pellet tűzelőberendezés?
17. Meglévő kazán mellé telepíthető-e?
18. Napkollektorral kombinálható-e?
19. Tud-e a pellet tüzelőberendezés használati melegvizet készíteni?
20. Vezérelhető-e szobatermosztáttal?
21. Kell-e puffer-tartály?
22. Kell-e kéményseprő engedély?
23. Vízszintes füstgázelvezetés alkalmazható-e?
24. Beköthető-e második készülékként a kéménybe?
25. Beköthető-e meglévő kéménybe?
26. Kell-e bélelt kémény?
27. Mekkora kémény kell?
28. A füstgáz-elvezetés hogyan oldható meg?
29. Van-e káros anyag tartalma a hamunak?
30. Milyen gyakran kell takarítani a pelletkandallókat?
31. Mekkora pellet-tartály kell?
32. Mekkora egy pellet-tüzelőberendezés áramfogyasztása?
33. Áram nélkül üzemeltethető-e egy pellet-tüzelőberendezés?
34. Igényel-e a pelletfűtés segédenergiát?
35. Mennyi pelletet „eszik” egy fűtőberendezés naponta?
36. Mekkora helyet foglal a készülék?
37. Kell-e felügyelet az üzemeltetéséhez?
38. Milyen pellettel működő tüzelőberendezések léteznek?
39. Milyen költségekkel kell számolni a készülék árán túl a rendszer kialakításakor?
40. Miért érdemes puffertárolót is illeszteni a rendszerbe?
41. Mennyi idő alatt térül meg a beruházás?
42. Hova, milyen készüléket érdemes választani ?
43. Milyen alapismeretek szükségesek a pelletkazán, pelletkandalló működtetéséhez?
44. Mekkora a törődési igény, milyen gyakran kell tisztítani a pelletkészülékeket?
45. Mennyire automatizálható egy pellet fűtési rendszer?
46. Csak a szakember „szereljen"?
47. Lehet-e pelletégőt beletenni egy más kazántestbe?
48. Mennyire biztonságosak a pelletkészülékek?
49. Milyen gyakorisággal van szükség karbantartásra, ez mekkora plusz költséget jelent?
50. Létezik-e garancia a készülékre, rendszerre?
51. Karbantartásra szakosodott szervíz-hálózat van-e, megoldott az alkatrész utánpótlás?
52. Mennyire biztosított a pellet ellátottság , nem kell- e attól tartani, hogy hiánycikk lesz?
53. Mi a biztosíték, hogy nem szabadulnak el a pelletárak is?

1. Mi a biomassza?

A biomassza mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termések, melléktermékek, növényi hulladékok. A legjellemzőbb tüzelhető biomasszafajták: tüzifaapríték, fűrészpor, szalma, energiafű, illetve az ezekből előállított pellet.

2. Mit nevezünk megújuló energiaforrásnak?

Azokat az energiafajtákat, amelyek a hagyományos energiahordozókkal szemben (pl. földgáz, kőolaj, szén) folyamatosan rendelkezésre állnak, vagy legfeljebb néhány éven belül újratermelődnek. Ilyen a napból, vízből, szélből, földből, illetve biomasszából nyerhető energia. Használatuk minimális emisszióval jár, így a hagyományos energiahordozókkal szemben nem gyakorolnak környezetükre olyan káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, a klímaváltozás, valamint minimálisak - ha egyáltalán van - az emissziós értékük.

3. Mire használunk energiát épületeinkben?

Például elektromos készülékek működtetésére és világításra (áram), fűtésre, melegvíz előállításra. Az elektromos áram kiváltása kis és közepes fogyasztók esetén egyelőre még csak nagyon drágán oldható meg megújuló energiából. Másik fő energiaszükségletünk: épületeink fűtése és a melegvíz-előállítás.  Ez kismértékű igények esetén is gazdaságosan fedezhető megújuló energiaforrásból, például pellet használatával.

4. Miért jobb pellettel fűteni?

Mert egyszerre kínál gazdaságosabb és kényelmesebb fűtési módot a legtöbb versenytársnál, ugyanakkor környezetbarát. A pelletből származó energia a piaci gázárhoz képest (Magyarországon jelenleg a PB gáz ára) akár 35-40%-kal olcsóbb.

5. Mit használnak fűtésre tőlünk nyugatra?

Ausztriában és Németországban az új építésű családi házak harmadába már pelletkazánt szerelnek be. Svédországban több mint százezer háztartásban működik pellet alapú fűtés. Olaszországban csak tavaly több mint százezer pelletkandallót vásároltak. Az utóbbi néhány évben Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, Japánban és általában a fejlett világban a pelletfűtés ugrásszerű elterjedése figyelhető meg, melyet elsősorban a gázfűtéssel megegyező kényelme, és alacsonyabb ára motivál.

6. Mivel jár a pellet alapú fűtési rendszer kialakítása?

Fapellettel elsősorban a 100 kW-os hőigény alatti épületeket (családi házakat, telephelyeket, intézményeket, panziókat, stb.) lehet különösen gazdaságos és kényelmes módon fűteni. A pelletkazán saját magát „gyújtja be", és a rendszer egy csigán keresztül automatikusan adagolja a tüzelőanyagot, mint egyfajta „folyékony fát", így használata teljesen kényelmes. A kazán mellé telepített tartály méretétől függően azt pár hetente, vagy akár szezononként egyszer elég feltölteni. Kisebb teljesítményigénynél pelletkandallót is használhatunk, melegvízelőálításra is.

7. Miért fontos, hogy megfelelő minőségű pelletet használjunk?

A Pannon Pellet Kft. a legmagasabb minőségi igényeket is kielégítő, a legszigorúbb osztrák és német szabványoknak megfelelő, prémium minőségű fapelletet gyárt. Cégünk kizárólag a piacon stabil, bevált készülékeket gyártó svéd és osztrák partnerekkel működik együtt.

Ha Ön magas nedvességtartalmú, rossz minőségű pelletet vásárolna, azzal készüléke hatásfokát, kényelmes üzemeltetését és élettartamát kockáztatná, ezért vásárlási döntésekor mindig ragaszkodjon a szabványos tüzelőanyaghoz és tüzelőberendezésekhez!

8. Tényleg olcsóbb a megújuló energia?

A megújuló energiafajták alkalmazását sokféleségük és sokrétű felhasználhatóságuk miatt mindenképp gondos tervezés kell, hogy megelőzze. Testre szabott rendszerekkel már is olcsóbb energiát nyerhetünk megújulókból, mint az egyre dráguló szénhidrogénekből.

9. Miben segít Önnek a Pannon Pellet Kft?

Használja a Pannon Pellet Kft. szakértelmét fűtésrendszere megtervezésekor, kialakításakor! Közvetlen importőrként kedvező áron ajánlunk Önnek pelletkazánt, pelletkandallót, hazai gyártású kiegészítőket. Tüzelőanyag gyártóként pedig a pellet kedvező árát, és hosszútávú ellátásbiztonságát garantáljuk Önnek!

10. Miért gazdaságos megoldás a pellettüzelésre való átállás gázzal és hagyományos hasábfa-tüzeléssel

Természetes megközelítés, ha az energetikai technológiákat gazdaságosságuk alapján (is) minősítjük, de - mint azt ma már pontosan látjuk - nem ésszerű csak önmagukban, a közvetett hatásaik költségeinek figyelmen kívül hagyásával vizsgálni a gazdaságosságukat (megtérülésüket). A jelenlegi alap energiahordozónkkal, a földgázzal összehasonlítva elmondható, hogy cca 35-40%-kal olcsóbban tudunk hőt előállítani pellettel, mivel a minkét tüzelőanyagot elégető kazánok hatásfoka közel azonos, a pellet energiatartalomra, vagy fűtőértékre vetített ára pedig ennyivel olcsóbb. A tűzifával összehasonlítva ugyan drágább az energiatartalomra vetített ára, de tüzelőberendezéseik közti jelentős (cca 30%-os) hatásfokkülönbség a fa árelőnyét elemészti, és még jó fabeszerzési lehetőség esetén is csak 10-15%kal tud olcsóbb lenni a pelletnél. Ám ekkor még nem vettük figyelembe, hogy a fatüzelés lényegesen munka és időigényesebb, valamint nagyobb kosszal és helyigénnyel jár.

11. Mennyi pelletre van szükség egy fűtési szezonban, egy átlagos házban, s mindez mibe kerül?

Egy átlagos hőszigeteltségű 100 m2-es családi ház 75 GJ fűtési hőenergiát igényel magyarországi éghajlati viszonyok között. Ezt a hőigényt 18 MJ/kg-os fűtőértékű tüzelőanyaggal (pellet) és 90 %-os hatásfokú kazánnal kiszolgálva 4,6 tonnányi mennyiségre van szükség egy fűtési szezonban. Ez bő 6 m3-es tárolókapacitást igényel, és 45 Ft/kg-os árral számolva cca 210.000 Ft-os éves fűtési költséget jelent.

12. Milyen biztonságtechnikai elemeket tartalmaz a készülék?

A berendezés zárt tágulási tartállyal és biztonsági nyomásszeleppel rendelkezik.

13. Hogyan szabályozza magát a készülék?

A tüzelőanyag mennyiségét, a füst és égési levegő elszívását, a keringtető szivattyú működését - a jó hatásfokú égetés érdekében - az elektronikus vezérlőegység szabályozza.

14. Hogyan gyújt be a készülék?

A pellet begyújtása elektromos ellenállás által felmelegített levegő útján történik, és a pelletet egy centrifugális ventilátor szívja be az égetőtérbe.

15. Mi történik áramszünet esetén?

Áramszünet esetén a készülék leáll, mivel az egész égetési és működési folyamatot az elektronikus vezérlőegység szabályozza.

16. Hasábfával üzemel-e a pellet tűzelőberendezés?

A pellet égetésére tervezett tüzelőberendezések a pelletre lettek tervezve és programozva, más tüzelőanyag alkalmazása veszélyezteti a berendezés üzemét, ami kihat a hatásfokra, élettartamra; garanciális felelősségvállalásra.(Ez alól kivétel az a készülék, amelynek konstrukciója lehetővé teszi a váltott tüzelőanyagos működtetést.)

17. Meglévő kazán mellé telepíthető-e?

A meglévő kazán esete ugyan az, mint a napkollektoros kapcsolat: itt egy már meglévő fűtési alternatívához kapcsolódunk (természetesen itt is érvényes a kiegészítő rendszerelemek beépítése), így megtartható a régi hőtermelő is, és váltva alkalmazható fűtési céljainkra.

18. Napkollektorral kombinálható-e?

A napkollektoros rendszer, mint egy másik hőtermelő alternatíva (a hozzá tartozó kiegészí-
tő rendszerelemekkel) nagyon előnyösen alkalmazható a kombinációban. Főleg akkor, ha elegendő méretű tárolótartály is rendelkezésre áll, mert ekkor a folyamatosan képződő hőenergiát tárolni tudjuk a felhasználásig.

19. Tud-e a pellet tüzelőberendezés használati melegvizet készíteni?

A gyártó opciós kellékei között szereplő előre összeállított egységek használati melegvíz előállítására alkalmazhatók: lemezes hőcserélő, szelepekkel és szabályozóval, vagy bojler egy-két fix hőcserélővel, amely a melegvizet nem csak előállítja, hanem tárolja is.

20. Vezérelhető-e szobatermosztáttal?

A berendezés és a teljes fűtési rendszer többféle módon szabályozható és vezérelhető, így az épületgépészeti gyakorlatban megszokott termosztáttal is.

21. Kell-e puffer-tartály?

A puffer-tartály egy korszerű épületgépészeti rendszerelem: alkalmazásával optimálisabbá tehető a hőtermelő működése, és úgynevezett tartalékolt energia áll a rendelkezésünkre.

 

22. Kell-e kéményseprő engedély?

Kéményseprő engedély csak újonnan tervezett és használatbavételi eljárás előtt álló épületek esetében kell, meglévő építmények esetében a berendezés műszaki útmutatójában szereplő előírásokat kell maradéktalanul betartani. Szakvélemény kérhető a területileg illetékes kéménytechnikai Kft.-től.

23. Vízszintes füstgázelvezetés alkalmazható-e?

A vízszintes szakaszok maximum 2 m hosszúak lehetnek. Legfeljebb 2 db 900-os könyök használható. Ha a füstcső nincs kéménybe beillesztve, akkor szükség van egy megfelelően rögzített, legalább 1,5 m hosszú függőleges szakaszra.

24. Beköthető-e második készülékként a kéménybe?

A más készülékeket is kiszolgáló kéménybe való vezetés nem megengedett.

25. Beköthető-e meglévő kéménybe?

Ha a füstcső egy kéménybe illeszkedik, akkor annak szilárd tüzelőanyagokkal való használatra alkalmasnak kell lennie.

26. Kell-e bélelt kémény?

Ha a füstcső egy kéménybe illeszkedik, akkor be kell csövezni és hőszigetelni a falazat részén.

27. Mekkora kémény kell?

Ezt mindig a helyszíni adottság alapján dönti el a szakember (beépítés helye; égéstermék kivezetésének geometriája, kivezetés magassága, stb.), de semmi esetre sem lehet kisebb átmérőben és magasságban, mint a berendezés gépkönyvének előírt méretei.

28. A füstgáz-elvezetés hogyan oldható meg?

A kályha füstelvezető rendszere kizárólag a kályha számára szolgáljon (a más készülékeket is kiszolgáló füstcsőbe való vezetés nem megengedett). A füstcső külső és belső vezetése egyaránt megoldható. Külső térben haladó füstcsövet hőszigetelni kell.

29. Van-e káros anyag tartalma a hamunak?

Nincs, mert a pellet természetes fa alapanyagú.

30. Milyen gyakran kell takarítani a pelletkandallókat?

Bármilyen takarítási és gondozási művelet előtt le kell kapcsolni a készüléket az elektromos hálózatról! A tisztítás porszívóval, a berendezés hideg állapotában végzendő, az egész művelet napi néhány percet igényel. Egyebekben a műszaki, karbantartási leírások útmutatóit kell követni.

31. Mekkora pellet-tartály kell?

A kazánok esetében magunk választhatjuk a pellet-tartály méretét. A méretezésnél szem előtt kell tartanunk természetesen a rendelkezésre álló helyet, fűtési rendszerünk pellet fogyasztását, valamint azt, hogy kívánunk-e a feltöltéssel fűtési szezononként többször is foglalkozni. Ha elég nagy tartályt készítünk, az is elérhetjük, hogy évente csak egyszer kell pelletet vásárolnunk, feltöltenünk. Egy átlag családi ház 3-4 tonna pelletet használ el évente.

32. Mekkora egy pellet-tüzelőberendezés áramfogyasztása?

Elektromos áramot minden korszerű fűtőberendezés igényel, mert e nélkül nem képzelhető el automatikus gyújtása; ki-be kapcsolása; egyszóval az egész vezérelt működése. Átlag felvett elektromos teljesítménye:250-300 W.

33. Áram nélkül üzemeltethető-e egy pellet-tüzelőberendezés?

A tüzelőberendezések több szempontból is igényelnek elektromos áramot. Ilyen a begyújtás, pelletadagolás, szekunder levegőszabályozás.

34. Igényel-e a pelletfűtés segédenergiát?

A pellettel működő tüzelőberendezések működéséhez szükség van elektromos áramra. Az automatikus begyújtáshoz néhány percig szükség van 700-1.200 w energiára. A pelletadagolást végző csiga is elektromos motorral hajtott, de csekély energiát igényel csakúgy, mint az égést szabályozó szekunder levegőt biztosító kisméretű ventilátor motorja.

35. Mennyi pelletet „eszik” egy fűtőberendezés naponta?

A pelletfogyasztás sok tényezőtől függ, mint például: a fűtött felület nagyságától, a belmagasságtól, a határoló falak hőszigetelő képességétől, a külső hőmérséklettől, a pellet minőségétől... stb.. Gyakorlati tapasztalatok szerint egy 120 m2-es családi ház napi fűtéshez szükséges pellet igénye 12-18 kg között mozog. Ebből az adatból számítva óránként ~0,5 kg, havonta ~450 kg, és fűtési szezononként ~ 2.700 kg pelletre van szükségünk.

36. Mekkora helyet foglal a készülék?

A készülékek helyigénye típustól függően 0,5-1,5 m2 között mozog. A kazánoknál esetenként előforduló külső pellet-tartály mérete a rendelkezésre álló helytől és a szükséges pellet mennyiségétől függ. A tartályok mérete jellemzően 1-3m2-ig terjed.

37. Kell-e felügyelet az üzemeltetéséhez?

A pelletkészülékek automata működésűek, így az üzemeltetés során csak a készülékeknél előírt karbantartásra kell időt fordítanunk. Tüzelőberendezéseink bármely fellépő hiba esetén beavatkoznak, vagy automatikusan leállnak.

38. Milyen pellettel működő tüzelőberendezések léteznek?

A tüzelőberendezéseket két csoportra osztjuk: kandallók és kazánok.
Kandallók: jellemzően 6-20 kW-ig terjedő teljesítményű berendezések, melyek beépített pellet-tartállyal rendelkeznek. Alkalmasak nagyobb helyiségek, de akár közepes méretű családi házak hő-szükségletének ellátására is. Az automata pelletadagolás miatt szoba-termosztátról vezérelhetők, így a fűtés nem igényel törődést a néhány naponta szükséges feltöltésen és az előírt karbantartáson felül. A kandallókat is két csoportra oszthatjuk: a központifűtésre köthetők, ill. a csak konvekciós elven működő berendezésekre. A központi fűtésre köthető ún. vízteres kandallók alkalmasak akár a használati melegvíz és a fűtéshez szükséges meleg víz előállítására is.
Kazánok: a kandallókkal ellentétben a kazánok nem képesek közvetlenül helyileg hőt leadni a levegőbe, csak a használati és a fűtéshez szükséges meleg víz előállításra alkalmasak. Szintén automatizált működésűek, mint a kandallók, de általában nagyobb hamutárolóval, nagyobb beépített pellet-tartállyal, illetve külső tartályból adagolásra képest szállítórendszerrel is rendelkezhetnek. Teljesítményük jóval meghaladhatja a kandallókét: 10-100 kW, de akár még a 100 kW-ot is meghaladó teljesítményű berendezések is léteznek. Előnye a kazánoknak, hogy akár 4-6 hétre is megfeledkezhetünk a tüzeléssel való törődésről, és akkor is csak apró karbantartási feladataink akadnak. A tetszőleges méretű külső pellet tartály megválasztásakor elérhetjük akár azt is, hogy fűtési szezononként csak egyszer kelljen a feltöltéssel foglalkoznunk.

39. Milyen költségekkel kell számolni a készülék árán túl a rendszer kialakításakor?

Egy pellettüzelő berendezés beszerelése ugyanazon feladatok elvégzését igényli, mint bármely más kazán bekötése; csatlakoztatni kell a hőleadó oldalhoz (hidraulikai bekötés); biztosítani kell a füstgázelvezetést (füstcsövezés, kéménybekötés); a készülék elektromos igényének kiszolgálása (elektromos bekötés); szabályzás. A pelletes készülék telepítésekor többletet jelent a tüzelőanyag tárolásához szükséges hely biztosítása (ami lényegesen kisebb, mint más szilárd tüzelőanyag esetében, kivéve a feketeszén), de nem kell hálózatra csatlakozási, tervezési-engedélyeztetési, és csővezetéképítési költséggel számolni, mint földgáz esetében. Ez természetesen csak új ház építésekor jelent különbséget, amennyiben meglévő, gézbekötéssel rendelkező épületről van szó, úgy ez a „megtakarítás" nem jelentkezik.

40. Miért érdemes puffertárolót is illeszteni a rendszerbe?

Még egy az épület hőigényéhez jól választott (nem túlméretezett) kazán is a fűtési szezon közel 90 %-ában csak a névleges teljesítménye 60-70%-án üzemel, gyakori ki-be kapcsolgatással. Azaz nem a munkapontján dolgozik, és így elég rossz hatásfokkal üzemel. Segíthet ezen a helyzeten, ha a kazán képes teljesítménymodulált (az aktuális hőigény - külső hőmérséklet - alapján állítja be az égőteljesítményt) üzemmódban való működésre. A puffertárló (egyszerűen: egy nagy hőszigetelt víztartály) kiegyenlíti a kazán dinamikus terhelését; nem a pillanatnyi hőigényt kell kiszolgálnia, hanem az a feladata, hogy a pufferben mindig a beállított hőmérsékletű víz legyen. Így naponta egy-két alkalommal kapcsol be a kazán, és hosszú, egyenletes, a munkapontján való üzemben felfűti a puffertartályban lévő vizet, és a hőleadó oldal (radiátor, padló vagy falfűtés, de akár a háztartási melgvíz is ) innen szolgálja ki magát akkor és olyan mennyiségben, amikor és amennyire szüksége van. A kazánnak (mindegyiknek, még a gázkazánnak is) olyan a puffertároló, mint autónak az autópálya, e nélkül pedig mintha városban autóznánk; gáz-fék, gáz-fék: nő a fogyasztás, csökken az élettartam. Tehát a puffertartály ugyan nem szükséges, de nagyon ajánlott része a fűtési rendszernek, főleg olyan kazánok esetében, amelyek nem képesek automata működésre.

41. Mennyi idő alatt térül meg a beruházás?

Ez nehéz kérdés, hiszen sok minden befolyásolja: meglévő házról van szó meglévő fűtési rendszerrel (egyedi vagy központi), esetleg új építésről van szó. Mivel fűtenek jelenleg, új építés esetén mi a másik alternatíva? Hogyan fog a következő években az alap energiahordozó (földgáz), és a pellet ára változni? Mekkora a ház éves fűtési hőigénye, milyen a hőszigeteltsége (ha rossz, akkor előbb arra érdemes költeni!)? Milyen készüléket akarunk venni; egy vízteres pelletkandalló lényegesen olcsóbb, mint egy pelletkazán, viszont naponta tölteni, 3-4 naponta takarítani kell, míg egy jó pelletkazán akár egész télen képes gondozás, felügyelet nélkül működni. A vásárláshoz jár-e valamilyen támogatás. Általánosan azonban elmondható, hogy megfelelő minőségű, üzembiztosan működő pelletkazán vásárlása meglévő ház esetében támogatás nélkül cca 10 év alatt térül meg, 30 %-os támogatással 7 év alatt. Ugyanez új építés esetén (gázos és pelletes rendszer árkülönbözetére vetítve) a megtérülés 5 év, illetve támogatással 2 év. Amennyiben kandallót vásárlunk meglévő kazán mellé (helyére) akkor támogatás nélkül 5 év alatt térül meg, támogatással 3 év alatt. Új építés esetén pedig nincs különbség a két rendszer között, tehát éven belül megtérül, nem beszélve a támogatási lehetőségről.

42. Hova, milyen készüléket érdemes választani ?

Pelletes készülék 50 kW alatti teljesítménytartományban mindenképpen ajánlható választás. E fölött érdemes megvizsgálni, hogy esetleg faaprítékos készülék lenne-e a jobb megoldás. 100 kW-ig a kérdést az dönti el, hogy honnan, milyen áron és biztonsággal lehet beszerezni a faaprítékot szemben a pellettel. E fölötti teljesítményigények esetén akkor javasolható a pellet, ha a tüzelőanyag tárolás - pl. belvárosi épület - gondot okoz, hiszen ugyanazon energiamennyiség tárolására faaprítékból háromszor akkora helyre van szükség, mint pelletből. Ezek a teljesítményhatárok természetesen nem kőbe vésett szabályok, inkább tájékozató jellegűek, a konkrét eset ismeretében lehet mindig az optimális megoldást kiválasztani. Azt a magyar sajátosságot azonban érdemes szem előtt tartani, hogy az itthoni „biomasszahulladék" - mint pelletalapanyag - tömeg-összetétele eltér a nyugat-európaitól; nálunk túlsúlyban van a mezőgazdasági hulladék a faipari hulladékkal szemben. Így a hulladékpelletálás nagyobb potenciális lehetőséget rejt, mivel nyugaton fahulladék egy része apríték formájában kerül felhasználásra, nálunk pedig a többséget jelentő mezőgazdasági hulladék (hacsak nem erőművi kategóriában gondolkodunk) csak pelletálásal hasznosítható energetikai célokra. Így remélhetőleg az alapvetően fapellethasználhatóságra megfogalmazott „határértékek" nálunk jelentősen felfelé fognak eltolódnak.

43. Milyen alapismeretek szükségesek a pelletkazán, pelletkandalló működtetéséhez?

A berendezések teljesen automatikusan indítják (gyújtják) be, illetve állítják le magukat. Ez történhet manuális bekapcsolással (megnyomjuk az indító gombot), de általában szobatermosztát, vagy a készülék programozható idővezérlése végzi a be-ki kapcsolást automatikusan kézi beavatkozás nélkül. Megfelelő modullal akár mobiltelefonról is távvezérelhető egy sms-sel.

44. Mekkora a törődési igény, milyen gyakran kell tisztítani a pelletkészülékeket?

Szilárd tüzelésről lévén szó minimális mennyiségű hamu keletkezik az égés során. A legjobb minőségű pellet esetében ez 0,5 % alatti hamuképződéssel jár, azaz 1 t pellet elégetésekor 5 kg hamu keletkezik. A törődési igényt az határozza meg, hogy milyen hamutartalmú pelletet égettünk, és ennek az eltávolítása a hamutérből, illetve a kazán hőcserélő faláról automatikusan, vagy manuálisan történik-e. Általában a kompakt (kis helyigényű) kialakítás és egyszerű felépítés miatt a kandallókat naponta kell pellettel feltölteni, és 3-4 naponta tisztítani, míg a magas felszereltségű (automata hőcserélő tisztítással, és hamukihordással) rendelkező kazánokat 6 havonta kell takarítani, és a pellettárolójuk méretétől függő gyakorisággal kell feltölteni (akár évente egyszer).

45. Mennyire automatizálható egy pellet fűtési rendszer?

Teljesen. Akár mobiltelefonról is vezérelhető. Vannak olyan készülékek, amelyek közvetlen internet csatlakozással rendelkeznek, és így nem csak a távvezérlésük oldható meg, hanem távfelügyeletük (monitor) is, azaz az optimumértkektől való eltérés esetén be lehet avatkozni a készülék működésébe, illetve a készülékleállást okozó meghibásodásokat még a megállás előtt észlelni, kezelni lehet.

46. Csak a szakember „szereljen"?

Természetesen a takarítást és a kezelőpanelt leszámítva ezeket a készüléket is csak szakember javíthatja, szervízelheti. Javasolt - mint minden más tüzelőberendezés esetében - évenkénti felülvizsgálatot karbantartást szakemberekkel elvégezgetni. A garancia feltétele a szakszervíz általi üzembe helyezés, ami a készülék adott fűtési rendszerhez, hőigényhez és kéményhez való beszabályozását is magában foglalja.

47. Lehet-e pelletégőt beletenni egy más kazántestbe?

Lehet, de nem érdemes. A fa -akár hasábfa, akár pellet - égetésekor a hő hatására a fából felszabaduló gázokat égetjük el. Ahhoz hogy a fagáz égése tökéletes, magasa hatásfokú legyen (jól tudjuk hasznosítani az energiatartalmát, fűtőértékét) megfelelő hőmérsékletet, és megfelelő mennyiségű oxigént (levegőt) kell biztosítanunk. Ez azt jelenti, hogy ne legyen kevés, mert akkor elégetlen fagáz távozik a kéményen keresztül (nem tud oxidálódni), másrészt ne legyen túl sok se, mert akkor egyrészt lehűtjük a lángot, másrészt jelentősen megnöveljük a füstgáz mennyiségét, ami megnövekedett füstgáz oldali hőveszteséget eredményez, azaz romlik a hatásfok. Probléma továbbá, hogy a forró fagáz rosszul keveredik a levegővel. Tehát fontos, hogy a képződött fagázmennyiséghez éppen szükséges mennyiségű oxigént adagoljuk, és elérjük, hogy jól keveredjenek, azaz minden fagáz molekula tudjon találkozni az őt oxidáló oxigénnel . A fagázképződés a tüzelőanyag felületének tömegéhez (térfogatához) való viszonyától függ; minél nagyobb a felület aránya, annál intenzívebben gázosodik (ezért hasogatjuk apróra a gyújtóst -növeljük a felületét -, hogy könnyebbel meggyulladjon). Hagyományos hasábfatüzelésnél ritkán, nagy mennyiségekben adagoljuk a tüzelőanyagot a tűztérbe, amit egyrészt ilyenkor lehűtünk, másrészt az adagonként változó felület miatt a gázképződési intenzitás sem kalkulálható (véletlenszerű), így annak érdekében, hogy a keletkező fagázok teljesen kiégjenek jelentős (cca 200 %-os) légfelesleget kell alkalmazni, ebben benne van a keveredési nehézségek miatti légfelesleg is. Ennél a tüzelési módnál az égési levegőt az eltávozó füstgáz húzza be a tűztérbe. A füstgázt pedig a magas hőmérséklete (cca 250 oC) miatti fajsúlykülönbség hajtja ki a kéményen (huzat). Mivel egyrészt a huzatszükséglet miatt a füstgázhőmérsékletet magasan kell tartani, másrészt a szükséges légfelesleg miatt jelentősen nagyobb a keletkező füstgázmennyiség az elméletileg szükségesnél, igen komoly mennyiségű energiát engedünk ki a kéményen keresztül. A hasábfatüzelésű készülékek hőcserélője, füstgázjáratai lényegesen kisebb felületűek hogy ne hűljön le nagyon a füstgáz, mert akkor nem tud eltávozni. A pellettüzelésnél viszont nem időnként nagy adagokban, hanem folyamatosan kis adagokban történik a tüzelőanyag adagolása, aminek szabályos geometriája (nagy relatív felület) miatt a gázképződési intenzitás jól számítható, és a szükséges égési levegő mennyiség ehhez illeszthető, amit az égési levegő ventillátorral pontosan lehet adagolni, és a ventillátoros égésilevegő ellátás a keveredést is nagyban javítja. Mivel lényegesen kisebb a keletkező füstgázmennyiség (nincs jelentős légfelesleg), és az eltávozásában a ventilátor is segít nincs szükség magas füstgázhőmérsékletre (nagy huzatra), azaz nagyobb kazán hőcserélőfelületet lehet alkalmazni, így lényegesen több energiát tudunk hasznosítani a kazánban. Összegezve: a pelletégőt fel lehet szerelni egy hagyományos kazánra is, de a jó hatásfokkal előállított hőenergia jelentős részét kiengedjük a kéményen. Különböző belső égésű robbanómotorokba is lehet más üzemanyagot tankolni, talán működni is fog, de messze nem azzal a hatékonysággal mint a hozzá valóval.

48. Mennyire biztonságosak a pelletkészülékek?

Az égő és hőcserélő (kazán) konstrukció nem teszi lehetővé a jellemzően fali gázkazánoknál előforduló CO keletkezést és mérgezést. A pellettüzelésnél a mindig mesterséges (ventillátoros) az égési levegő ellátás (általában depressziós, szívott tűztérrel, a füstgáz oldalon), így láng vagy füstgáz nem juthat a lakótérbe. Nincs a nyílt tűzterű, atmoszférikus égőjű gázkészülékek füstgázelvezetésénél alkalmazott deflektor, amin a füstgáz - kiváltképp a készülék begyújtása után - könnyen visszaáramlik a lakótérbe. Továbbá nem lamellás a hőcserélő, mint a fali gázkészülékek esetében, aminek eltömődése szintén a CO képződés gyakori forrása. Robbanás üzem közben nem tud bekövetkezni, hiszen ehhez szükséges fagázkoncentráció a kis adagokban érkező pellet és a folyamatos működésű ventilátor miatt nem tud felhalmozódni. Ritkán -kizárólag rossz beállítás esetén - fordul elő, hogy a begyújtáskor (izzítóspirál használata) képződő fagázhoz rosszul van a ventilátor beállítva, és hevesen lobban be a láng, ez azonban robbanást nem tud okozni. Természetesen a biztonságos használatához szükséges a hatósági és gyártói előírások betartása, kiemelten a füstgázelvezetésre vonatkozók, valamint ezek folyamatos karbantartása, amit szeretünk elfelejteni. Itt is használható az autós példa, a megbízható, jó hatásfokú, hosszú élettartamú működtetéshez rendszeres karbantartás szükséges. És nem csak a pelletes, hanem minden tüzelőberendezésre igaz; a balesetek kizárólag a nem karbantartott és nem megfelelő égésilevegő ellátás-füstgázelvezetés miatt fordulnak elő, amelyek az előírások betartásával, és a készülékek karbantartásával megelőzhetőek lettek volna.
Mivel az égőrostélyon mindig csak kis mennyiségű tüzelőanyag van, üzemzavar vagy áramkimaradás esetén sem lehet vészhelyzet; szinte azonnal leáll az égés; megszűnik a levegő és pelletadagolás.

49. Milyen gyakorisággal van szükség karbantartásra, ez mekkora plusz költséget jelent?

Érdemes - mint minden más tüzelőberendezésnél, vagy az autónknál - évente elvégeztetni szakszervízzel a karbantartást, ez típustól függően 10-20 eFt-os költség. Megéri az élettartam és üzembiztonság, hatásfok miatt.

50. Létezik-e garancia a készülékre, rendszerre?

Típustól függő, általában két év, feltétele a szakszerű bekötés, és a szakszervíz általi beüzemelés.

51. Karbantartásra szakosodott szervíz-hálózat van-e, megoldott az alkatrész utánpótlás?

Típustól függ, vásárlás előtt érdemes tájékozódni, megkeresni régebbi vásárlókat, és érdeklődni, ezt minden forgalmazó tudja biztosítani, ha nem az gyanús lehet.

52. Mennyire biztosított a pellet ellátottság , nem kell- e attól tartani, hogy hiánycikk lesz?

Az elmúlt években valóban okozhatott problémát, ha gyorsan kellett pelletet beszerezni. Néha nem csak ez elérhetősége, hanem a minősége is rossz volt. Jó hír azonban, hogy a magyarországi pelletgyártó kapacitás a 2008-as évhez képest 2009-re meghatszorozódott, így nem csak az ellátásbiztonság javult jelentősen, hanem a termékminőség is, hiszen az eddigiekben általában külföldi terméket vettünk egy viszonteladón keresztül, akinél nehéz volt a kifogást érvényesíteni. A közvetlenül gyártótól való vásárlással azonban az esetleges gondok könnyen orvosolhatóak, és az ismert tervek szerint az itthoni gyártókapacitások a jövőben is növekedni fognak.

53. Mi a biztosíték, hogy nem szabadulnak el a pelletárak is?

100 %-os biztosíték nincs, de az ésszerűségnek komoly szerepe van az árszabályozásban, ugyanis a vonalas (áram, vagy gáz) szolgáltatással szemben, ami egy természetes monopólium, az adott térségben működő pelletgyárak versenyeznek a vevőkért, ami a legfőbb biztosítéka a legjobb ár/értéknek. További garancia, hogy a helyi hulladékból, helyi feldolgozással készült tüzelőanyagnak legkisebb a költsége, főleg, ha azt helyben is használjuk fel és nem szállítjuk át fél Európán. Tehát kis előállítási költségű termék valódi versenyhelyzetben nem igen tud drága lenni.

s
Hirdetés:  matrac | konyhabútor